|
Passzív házak tervezése és kivitelezése
Munkadíj Akció!!!
1. ÁCSMUNKA(Nyeregtető): 3.500 FT/m2
2. Ácsmunka(Bonyolult tető): 3.800FT/m2
3. Bitumenes zsindelyfedés: 1.800FT/m2
4. Cserepezés: 2.200FT/m2
5. Eresz csatorna szerelés: 2.500FT/m2
Az árak az ÁFA-t nem tartalmazzák!
AZ ÚJ MUNKÁLATOKRA CÉGÜNK 10 ÉV GARANCIÁT VÁLLAL!
ELÉRHETŐSÉGEINK:
06-30-9777-551
Hasznos tanácsok
Napjainkban az építőanyag-ipar a legkülönbözőbb vásárlói igények kielégítésére is felkészült, ezért minden területen rendkívül széles választékot kínál, megkönnyítve és egyúttal megnehezítve ezzel az építkezők dolgát. Nem kivétel ez alól a tetőfedő anyagok kínálata sem, amely az alapanyag, a szín és a forma tekintetében egyaránt szédítően gazdag. Nem csoda, ha sokan elbizonytalanodnak: melyik a jobb, melyik az alkalmasabb?
A háztető megtervezésekor számos szempontot figyelembe kell venni, nem hagyatkozhatunk egyedül az ízlésünkre és esztétikai elképzeléseinkre. Elengedhetetlen arra is gondolni, hogy a fedésnek bírnia kell a komoly igénybevételt, a hőterhelést, a szelet, a fagyot, valamint jó szigetelő képességgel is rendelkeznie kell. Ma Magyarországon a két legelterjedtebb tetőburkolat az agyagcserép és a zsindely, ám még e kettő között is nehéz dönteni, hiszen előnyök és hátrányok hosszú során kell kiigazodni.
A természetes alapanyagokból készült, korszerű égetett agyagcserép mutatós, hosszú életű, sokáig megtartja a színét, és hiba esetén könnyen javítható. Hátránya, hogy súlya miatt masszív tetőszerkezetet igényel, és 25 fok alatti hajlásszögnél már nem alkalmazható, sok vápa esetén pedig nem kevés munkával és hulladékkal jár a fölszerelése. Forma- és stílusbeli gazdagságának hála azonban rengeteg lehetőség rejlik ebben az anyagban: lehet hódfarkú, egyenes, hegyes, hornyolt, zsindelyhez hasonló és gótikus, színét tekintve pedig téglavörös, natúr vagy éppen fekete. Ezek közül a legdivatosabb még mindig a hódfarkú változat, a klasszikus téglavörös színnel párosítva.
A cserepek ezen kívül készülhetnek sima széllel vagy hornnyal. Ugyanakkora felület lefedésére az előbbiből több darabra van szükség, mert nagyobb felületen kell takarniuk egymást ahhoz, hogy a tető tökéletesen védjen az esőtől, hótól, széltől, és megfelelő szigetelő-képességgel rendelkezzen. A hornyolt szélű cserép oldalcsatornájával elvezeti a vizet, ezért elég, ha kisebb felületen fedik egymást. Ma már a cserépfedés is összetett rendszert képez, hisz alapcserépen kívül kaphatóak szegőcserepek, kezdő-, átmenő és lezáró cserepek, félcserepek, kúpcserepek, rögzítőelemek, valamint a porhó bejutását is megakadályozó alátétfólia is. Ma már arra is van lehetőség, hogy minden szükséges elemet egyazon gyártótól szerezzünk be, megelőzve minden pontatlanságot, lehetséges hibát, illetve megtartva a színegyenletességet.
A leggyakoribb panasz az égetett agyaggal szemben a cserepek nem megfelelő fagyállóságára vonatkozik. A kerámiaanyagok pórusrendszerébe hatolt víz a nagy hidegben megfagy, ilyenkor a víz térfogata 10%-kal megnő, ezt a nyomást pedig a pórusok falai nem tudják elviselni. Ilyenkor a cserép repedezik, lemezesen törik, esetleg szétmállik. De problémát jelenthet az is, ha nem kielégítő a termék víztartó-képessége, esőben, hóban ugyanis a pórusok telítődnek, ilyenkor tehát fontos, hogy a cserepek a beszívott vizet megtartsák, és az ne hulljon a padlástérbe. Ezeket a veszélyeket azonban a minőségi gyártók képesek kiküszöbölni.
Ugyancsak kezd népszerű lenni hazánkban a bitumenes zsindely, vagyis az üvegfátyol vagy cellulóz betétanyagú, bitumennel átitatott és bevont, felső felületén felületképző őrleménnyel hintett tetőfedő lemez, amely könnyen kezelhető és jól formálható. A magyar piacon legalább húsz különböző bitumenes zsindely vásárolható, mintegy tízféle formában, valamint rengeteg színben. További előnye, hogy könnyű súlya miatt az ácsszerkezet megépítésénél jelentős anyagmegtakarítással lehet számolni. Hajlíthatósága, rugalmassága révén bonyolult formájú tetők esetén is könnyű velük dolgozni, a gerincek, hajlatok, íves tetőablakok és falszegélyek könnyűszerrel és temérdek segédanyag, bádogosmunka megtakarításával kialakíthatóak.
A munkálatok közben képződő hulladék elenyésző, ráadásul a pormentes tetőtér kialakításához sincs szükség alátétfóliára, hiszen sem hó, sem víz, sem por nem jut be a zsindely alá. Hőállóságát tekintve azonban már nem elégít ki minden kívánalmat, nem véletlen, hogy elsősorban a hűvösebb éghajlatú Kanadában és Észak-Amerikában elterjedt.
Mifelénk azonban több a napsütés, nagyobb a hőmérséklet-ingadozás, ezért hőtáguláskor a zsindelyfedés könnyen elmozdulhat, felpúposodhat, felszakadhat. A zsindelyeknek továbbá nincs önálló tartásuk, ezért deszkázatra vagy OSB építőlemezekre kell rögzíteni őket, hogy egymással és az öntapadó bitumenrészekkel összeolvadjanak. A zsindely hosszútávú tartósságáról ugyanakkor itthon nem sok mindent tudunk elmondani, ugyanis mindössze tíz-tizenöt éve jutott el Magyarországra.
2. Padlásszoba, nemcsak baglyoknak |
Sokan álmodozunk padlástérben kialakított, regényes kis szobáról, ahol az ablakban ücsörögve, lenézve az alattunk elterülő városra, világtól elvonult szerzetesnek vagy a lovagjára váró királykisasszonynak képzelhetjük magunkat. Azonban a tetőtér beépítése nem leányálom, gondos és alapos tervezést igényel, és sok buktatóval jár.
Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben a magastetős házak legtöbbjének belső tereit 100%-ban beépítették, hiszen a tetőtér tervszerű kialakításával 40-50%-kal kisebb anyagi ráfordítással is önálló lakás létesíthető. A legkedvezőbb eset, ha már a ház építésekor tudjuk, mit szeretnénk kezdeni a padlással, és mindent az elérni kívánt célhoz igazítunk. De az eredetileg csupán tárolónak szánt helyiségek is átalakíthatóak utólagosan.
Újépítésű háznál az első eldöntendő kérdés a tetőforma, vagyis hogy alacsony vagy meredek hajlásszögű, esetleg lapostető fedje-e a házat. A döntést nemcsak a padlástérrel kapcsolatos terveink, de a már kialakult lakókörnyezet látképe, illetve a ház szerkezete is meghatározza. A beépítés szempontjából azonban kétségtelen, hogy a magastető a legegyszerűbb megoldás, hiszen a szükséges alapterület adott, azt nem kell növelni.
Akár utólagos tetőtér-beépítésre, akár új tetőteres ház építésére vállalkozunk, tisztában kell lennünk néhány fontos építésügyi alapelvvel, amelyek közül a legfontosabbak talán a tűzvédelmi előírások. A tetőtér határoló-szerkezeteit például a fedélszerkezet éghető részeitől függetlenül kell kialakítani, méghozzá éghetetlen anyagból, míg a padlástér bejáratának közepesen tűzállónak kell lennie. Minden megosztásban legalább egy tetőkibúvót kell létesíteni, zárt sorú beépítés esetén pedig a tetőteret a szomszéd épülethez csatlakozó határvonalon tűzfallal kell lezárni.
Régi házak padlásterének beépítésénél azonban jóval több efféle és más építésügyi előírást kell figyelembe venni, és azok megvalósítása is sokkal bonyolultabb. A tetőfelület hőszigetelésével és a burkolással még semmit nem értünk el, meglehet, hogy át kell alakítani a fedélszerkezetet, amihez szükség van egy tartószerkezeti szakember tanácsára, valamint biztosítani kell a kényelmes és biztonságos feljáratot és a tetőtéri helyiségek megfelelő megvilágítását, amelyre mindezidáig nem volt szükség.
Ezt követi a válaszfalak felépítése, amelyek nem lehetnek olyan nehezek, hogy alakváltozást idézzenek elő a födémen. Nagyon fontos és gyakran nem kevés nehézséget jelent az épületgépészeti feladatok megoldása, mint a szennyvízelvezetés, a víz- és áramellátás, illetve a fűtés megtervezése. Természetesen mindezek megvalósíthatóak, ám a siker egyik alapfeltétele az építési folyamat gondos megtervezése, az anyagbeszerzéstől kezdve a felújításon át egészen az épületszerkezetek beépítésének helyes sorrendjéig.
Ha azonban mindezzel elkészültünk, sokkal kellemesebb feladatok következnek, méghozzá a komfortos élet részleteinek megtervezése. Ilyen az ablakok kialakítása a megfelelő mennyiségű és kiegyenlített erősségű természetes fény, a természetes szellőzés és a jó kilátás érdekében. Természetesen e téren is több előírás kötelezi a tulajdonost, a tetősíkablakok elhelyezésének például az egyik alapelve, hogy az ülő ember szemmagassága az ablak alsó síkja fölé kerüljön, tehát még ülőhelyzetben is kényelmesen ki lehessen látni az ablakon.
A kitekintési sík, vagyis az ablaktok és az üveg találkozása által kijelölt sík magassága ideális esetben 90-110 cm. Tetőtér-beépítés során azonban a tervezők szeretik figyelmen kívül hagyni az ablakok helyes beépítési magasságát, ahogy a helyiségek megvilágítására vonatkozó jogszabályokat is, ezért fontos, hogy mindig szemfülesek legyünk.
Legalább annyira fontos a kényelem és az egészség szempontjából, hogy a tetőt korszerű hőszigetelésű kerámiacserép borítsa. Szakszerűen alkalmazott szigeteléssel ugyanis megelőzhető a felületi páralecsapódás, a nedvesedés, a penészesedés, valamint az esztétikai jellegű felületi károsodás, de nem utolsósorban csökken a fűtésköltség is. A kerámia páraáteresztő tulajdonsága így egészséges lakóteret biztosít.
3.A penész
Az elmúlt évtizedekben több hullámban jelentkezett Magyarországon a penész problémája. Ennek kiváltó okait ma már jól ismerjük, tudjuk, hogyan lehet elkerülni, illetve, hogy mit kell akkor tenni, ha mégis megjelenik. Ennek ellenére sok téveszme kering avatatlan körökben. És még több gombaspóra a nem megfelelő lakásokban.
Mi okozhatja?
A penész megtelepedéséhez három tényezőre van szükség: Tartós nedvesség, táptalaj és gombaspóra. Ez utóbbi mindenhol jelen van a levegőben, és kívül többnyire nagyobb mennyiségben található, mint a lakásban. Így ezzel számolnunk kell, hacsak nem légtechnikai berendezésekkel oldjuk meg a friss, tisztított levegő bejuttatását a lakásba. A lakásaink belső felületképzése különbözőképpen ad lehetőséget arra, hogy a gomba táptalajt találjon. A tapéták különösen kedvezőek a gomba szaporodásának szempontjából, és a különféle porózus, festett felületek sem gátolják azt. A nem porózus felületeken (fém, illetve mázas burkolólap) már nem talál tápanyagot, így az ilyen felületek kevésbé vannak kitéve a penész veszélyének. Így – mivel nem akarjuk az egész lakóteret lecsempézni - csak egy eszköz marad a kezünkben: nem engedhetjük meg, hogy a falfelület nedves legyen. Nedvesség alatt viszont nem csak azt kell érteni, hogy csorog a víz a falon. A penészedés már azokon a felületeken is meg tud indulni, ahol legalább 3 napon keresztül 75% feletti a páratartalom. De hogyan kerül ez a nedvesség a falra? És miért telente elsősorban jelentkezik?
A leggyakoribb kiváltó ok
Lakásaink levegőjének relatív nedvességtartalma 50-65 % , és hőmérséklete a téli időben 22 ºC. Ezen a hőfokon a levegő egy kilogrammja legfeljebb 18 g vizet tud megtartani (ez kb. 23 g/m3-t jelent). Ha a levegő relatív nedvességtartalma 65%, akkor 11,5 g nedvesség van egy kilogramm levegőben. A kellően hideg felületeken viszont ez a nedvesség kicsapódik, mint télen, ha szemüvegben megyünk a kinti hidegről a benti melegbe. Esetünkben ez a 15 ºC-os felületeken már megindul.
Nyilvánvaló, hogy nyáron nem találunk egykönnyen ilyen felületeket a lakásban (kivéve a hűtőszekrényt és a légkondícionálót, ezek karbantartásáról viszont még lesz szó). Télen viszont, ha kint mínusz tíz-tizenöt fok van, a szigeteletlen falak belső felülete könnyen 8 ºC-ra is lehűlhet! Természetesen, lakóépületek esetében ilyen falak ma már nem készülnek. Viszont a jó szigetelőképességű falazatok esetében is sok szerkezeti beton (födém, áthidaló) érintkezhet a külvilággal. Amennyiben ezeket a felületeket nem hőszigeteljük, úgy az anyagváltásból adódó hőhidak ki fognak rajzolódni a lakótérben – a megtelepedő penész révén. Veszélyes tehát minden olyan szerkezet, ahol a falat alkotó anyagok hővezetési tényezője között nagy eltérés van (pillérvázas kitöltő falazatú épületek, monolit vasbeton áthidalók alkalmazása jól szigetelő falazóanyagokkal együtt). Természetesen, korrektül kivitelezhetők ezek a szerkezetek is. A jó hővezető anyagokból (többnyire betonból) épült részek elé olyan vastag hőszigetelést kell elhelyezni, hogy mind a falazott részen, mind a hőszigetelt vasbeton esetében azonos legyen az U érték, a hőátbocsátási tényező. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kerülő hőhidak kiküszöbölésére a hőszigetelést a beton felületen túlmenően, mintegy 20-30 cm szélességben túl kell nyújtani. A szerkezetépítés során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jobban szigetelő tégla falazat síkja és a hőszigetelt vasbeton szerkezet síkja megegyezzen, vagyis ki kell „lógatni” a téglát. Ez különösen nagyobb vastagság esetén okozhat gondot. Látható tehát, hogy az anyagváltásból adódó hőhidak megszüntetése gondos, körültekintő munkát feltételez. Az egyes falazóanyagok esetében beton szerkezetek előtti minimális hőszigetelési vastagságot az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: Alkalmazandó hőszigetelési vastagság beton felületek előtt (cm)
PORTHERM 30 5
POROTHERM 38 7
YTONG 30 8
YTONG 37,5 10
Porotherm HS 44 12
Amennyiben kevésbé jól szigetelő falazóanyagot használunk (Porotherm 25, B30) kisebb lesz a hővezetési tényező különbség a két anyag között, így nem kell bonyolult megoldásokat alkalmazni. A kellően vastag hőszigetelés (10-12 cm) egyformán elegendő lesz mindkét felületen.
Van egy másik típusa a hőhidaknak, ezek az úgynevezett geometriai hőhidak. Ilyenek az épület sarkai, ahol a hűlő felület nagyobb, mint a belső, fűtött felület. Így ez a rész hűtőbordaként üzemel, és lehűti a sarkokat. Ennek mértéke jól szigetelt épület esetében nem több, mint 1-2 ºC, de a nem körültekintően megtervezett vagy megépített épület esetén ez az érték lényegesen több lehet, és itt is megindulhat a penészesedéshez vezető páralecsapódás. Ráadásul gyakran, sajnos – bár érthető okokból - pont a sarkokra helyezik a pilléreket, így az anyagváltás okozta hőhíd együtt jelentkezhet a geometriai hőhíddal. Végül – ki ne hagyjuk! – a legjelentősebb hűlő felületet, az erkélylemezeket. Ezeket hőszigeteléssel mindig el kell választani a teherhordó falaktól, amire ma már megvan a technikai lehetőség. Sajnos, az utólagos kijavítás jóval többe kerülhet, mintha az építkezés során gondoskodtunk volna róla.
Egyéb okok
Sok más tényező is hozzájárulhat a penészesedéshez. Ezekről azonban elmondhatjuk, hogy lényegesen kisebb a szerepük, önmagukban nem lennének elegendőek a helyzet előidézéséhez.
Manapság gyakran előfordul, hogy a kora tavasszal elkezdett építkezést ősszel már befejezik, és a fűtési szezonra már beköltöznek az új lakók. A mai gyors építési módszerek, és a gazdasági kényszer arra tereli a beruházókat, hogy mihamarabb értékesítsék a lakásokat. A teljesen új épületekben azonban nagy mennyiségű építési nedvesség található, ami egyrészt már önmagában garantálja a penészgombák szaporodásához szükséges nedves körülményeket, másrészt, a jelen levő számottevő víz miatt a falszerkezet nem az eredeti, tervezett hőszigetelési értékkel rendelkezik Ez arra vezet, hogy a belső felületünk megint jobban lehűl, mint amit a hőtechnikai méretezés során terveztek. Ennek az eredménye további kondenzáció, amitől tovább hűl a fal. A végeredmény nem lehet kérdéses.
A mindennapi életvitelünk révén lakásunkban folyamatosan termeljük a párát. Az ember egy óra alatt átlagosan 75 g párát juttat a levegőbe, amibe bele kell érteni a főzéssel, fürdéssel, növények öntözésével és azok párologtatásával járó nedvesség bevitelt egyaránt. Ez a pára – a közhiedelemmel szemben – nem a falakon keresztül akar távozni, hanem a szellőző levegővel. Amennyiben a természetes szellőzést megakadályozzuk (pl. a régi, rossz nyílászárók kicserélésével), mesterséges szellőztetést kell beépíteni, vagy rendszeresen gondoskodni a szükséges légcseréről. A szellőztetésnek ilyenkor rövidnek és intenzívnek kell lennie. Ha ezt elhanyagoljuk, a pára nem tud a legjobban „lélegző” falakon keresztül sem távozni, így megnövekszik a lakásban a relatív páratartalom (50-65 %-ról 70-80 %-ra). Ilyenkor viszont már megint adott a penészképződés minden feltétele.
Eleink nem nagyon küzdöttek ezzel a problémával, pedig nem mondhatjuk, hogy a régi falak is 0,30 W/m2K hőátbocsátási értékkel bírtak. Ezt annak köszönhették, hogy rendszeresen kimeszelték a lakásokat, és a mész fertőtlenítette a felületet, megszűntette a problémát. Manapság is sok múlik azon, hogy milyen a belső felületképzés. Az egyik legpárásabb helyiségünk a fürdőszoba; mégis, ennek fala ritkán lát penészt. Egyik oka ennek az, hogy a csempe felülete nem porózus, így azon a por nem tud megtapadni, ami táptalajt képezne a gombáknak. Ennek hiányában viszont nem tud növekedni, és legfeljebb a fürdőszoba mennyezeté jelentkezik, ahol a fali csempe véget ér. Különféle felületképző anyagok különbözően segítik vagy gátolják a penész kialakulását és fejlődését. A cellulóz alapú tapéták például többnyire jó táptalajt szolgáltatnak a spóráknak .
Egészségügyi kockázat
A penész egyrészt esztétikai kérdés: nem éppen gusztusos egy ilyen lakásban élni; a dohszag az életminőséget jelentősen csökkenti, és ráadásul eladni sem könnyű; a lakás piacképessége is sokat romlik. A gomba bonthatja az építőanyagokat (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), kedvező feltételeket teremthet a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek (rothadás, korhadás stb.).
De másrészt egészségügyi problémát is okoz a penész megjelenése. A Budai Allergiaközpont szerint a penészgombák számos betegség okozói lehetnek, mint pl. az allergiás eredetű szénanátha és asztma. A légzőszervek rendellenességeivel több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. Több klinikai tanulmány is kimutatta, hogy a lakáson belül található penészgombák kiválthatnak allergiás tüneteket. Igazolták továbbá, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. Az allergiás megbetegedések mellett a penészgombák szervezetünkben fertőzést, irritációt, toxikus reakciót válthatnak ki.
Virágh Zoltánt, az Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Település-egészségügyi Osztályának osztályvezetője kijelentette, hogy a penészes szobákban nevelkedő gyerekek légúti betegségei szignifikánsan gyakoribbak.
Amikor nem a hőhíd a ludas
Talajból származó nedvesség
Az épülethatároló falszerkezet gyakran kap külső nedvességet, például a hiányos vagy elöregedett vízszigetelés miatt a talajvíz, talajnedvesség támadhatja a falat. Mivel az épület lábazata mentén kialakuló hőhíd hasonló tüneteket mutathat, csak alapos szemrevételezés után szabad a hiba kijavítására tervet készíteni! Távgyógyászattal nem lehet a gondokat megszűntetni.
Nedvesség épületgépészeti meghibásodásból
Csőtörés, csatornaszivárgás is tartósan áztathatja a falakat, melyekben egyrészt azonnal kialakul a penészgombának szükséges nedves környezet, ráadásul a nedvesség rontja a falazat hőszigetelő képességét; így a folyamat egyre intenzívebb lesz. Gyakran az ereszcsatorna meghibásodása okoz penészes problémákat.
Fűtés korszerűsítés
Vannak lakások, melyek ugyan nem penészesek, de annak határán vannak. Ilyenkor a legkisebb változás is elég lehet, hogy átbillenjen a rendszer, és megjelenjen a lakásban a penész. Ez az apró változás lehet az, hogy egy fűtőtestet áthelyezünk, vagy hogy a hagyományos fűtési módról (cserépkályha) korszerűbbre (cirkó) állunk át. Ilyenkor a leadott fűtési teljesítményt csökkentjük, és megszüntetjük a helyiség eddigi túlfűtését. Ezáltal viszont a falak hidegebbek lesznek, és a penész megjelenik.
Ami nem okozhatja
Bár gyakran az utólagos hőszigetelést okolják a penészesedés kialakulásáért („bedunsztolja a házat”), ettől sohasem jelenik meg a penész, sőt, a penészes lakások egyedüli végleges gyógymódja a külső oldali hőszigetelés! Ezzel ugyanis megemeljük a belső felületi hőmérsékletet, és nem tud a pára lecsapódni. Természetesen, a nem kellő körültekintéssel kivitelezett hőszigetelések vezethetnek problémára, de ez minden beavatkozásnál elmondható.
Egyéb penészforrások
Minden nedves és hűvös helyen meg tud jelenni a penész. Éppen ezért találkozhatunk velük a hűtőszekrényben is (ha nem tartunk benne rendet). Ugyanúgy, egyes klímaberendezésekben is elszaporodhatnak a penészspórák, melyek komoly megbetegedésre is vezethetnek. Ezeket a készülékeket tehát mindig gondosan tartsuk karban!
A megoldás
Dohos, nedves lakásban nem lehet otthonosan élni. A lakók szeretnének megszabadulni az életüket megkeserítő dologtól, de nem mindig jól fognak hozzá. Többen hallottak arról már, hogy a hőszigetelés segít ezen a gondon, és belső oldali hőszigeteléssel kísérleteznek. Ilyenkor alapvetően csak elfedjük a bajt, és tulajdonképpen ezzel növeljük is. Egyrészt azért nő a baj, mert nem látjuk, de attól még a spórák a levegőben vannak, és az egészségre káros hatást így is kifejtik. Másrészt, a belső oldali hőszigeteléssel a falak eredeti, belső felülete még tovább hűl, és ha a hőszigetelő réteg előtt nem alakítunk ki egy tökéletes párazáró réteget (mint a tetőtér beépítéseknél), úgy a pára a továbbra is eljut a (most már még hidegebb) felületre, és kondenzálódik. Ezzel a penészképződés felgyorsul.
De a teljes párazár esetén is vannak nehézségek, hiszen a külső falhoz csatlakozó falak, födémek ilyenkor hűtőbordaként működnek, és a fokozott hőhíd hatás révén ezeken a területeken is elindulhat a penészképződés. Megoldás lehet, ha a hőszigeteléssel 50-60 cm hosszan befordulunk ezekre a felületekre, de ez belsőépítészeti szempontból nehezen megvalósítható.
A penésztől csak úgy tudunk véglegesen megszabadulni, hogy a kiváltó okokat megszüntetjük. Ez a legtöbbször a határoló falak hőszigetelését jelenti, amivel a korábban emlegetett 10-15 ºC-ról 18-20 ºC-ra emelhetjük a hőmérsékletet. Ezzel megszűnik a nedvesség a felületen, és a penész eltávolítása után nem kell attól tartani, hogy visszatér. A hőszigetelésnek teljes körűnek kell lennie, gondot kell fordítani a födém és a lábazat hőszigetelésére is. Abban az esetben is, ha csak a koszorúk, áthidalók hőszigetelése hiányos, az egész homlokzatot le kell szigetelni, hiszen ez foltokban nem javítható.
Új épületek esetén, amennyiben az épületszerkezet korrekten lett megtervezve és kivitelezve, a lakás szárításával lehet eredményt elérni. Ezt elsősorban intenzív fűtéssel (lehetőleg közvetlenül, a kritikus helyeken) és gyakori, kereszthuzatos szellőztetéssel lehet elérni. Gyorsítja a száradást, ha az ablakokra résszellőzőt építtetünk, illetve ha párátlanítót használunk. Ideális esetben egy fűtési szezon után a szerkezet kiszárad, és a penész nem tér vissza.
Amennyiben épületgépészeti vagy vízszigetelési meghibásodás okozza a penészesedést, úgy megfelelő szakember segítségével a hibát el kell hárítani.
GYIK,
avagy a Gyakran Ismétlődő Kérdések közül szeretnénk a végén néhányat megválaszolni.
Mi az oka annak, hogy szigetelés után magas a lakásban a páratartalom?
Ennek gyakran az az oka, hogy nem is hőszigetelés, hanem ablakcsere vagy –tömítés volt a felújítás lényeges eleme. Ilyenkor nem a hőszigetelés az ok, hanem annak hiánya! A régi nyílászárókon keresztül külön szellőztetés nélkül is el tud távozni a lakásban termelődő pára. Ha ezt lezárjuk, úgy a páratartalom megnövekszik, és könnyebben tud lecsapódni a szigeteletlen falak belső oldalán. A megoldás: a megfelelő vastagságú Austrotherm AT-H80 homlokzati szigetelő lapokkal a külső oldali hőszigetelés elvégzése.
Mit tegyek, ha nem tudok kívülről hőszigetelni?
Vannak esetek, mikor a fenti megoldások nem alkalmazhatók (műemléki épület, többlakásos társasház, stb.) Ilyenkor egyénileg kell mindenkinek a legmegfelelőbb ideiglenes megoldást megtalálnia. A szellőztetés és a túlfűtés mindig segít, akárcsak a különféle penészölő szerek alkalmazása. Ne felejtsük el viszont, hogy ezek ugyancsak nem mindig egészségesek számunkra sem, másrész, csak ideig-óráig fejtik ki jó hatásukat, és lebomlásuk után a penész visszajön. A felületképzés megváltoztatása (tapéta helyett meszes festés), illetve a lakás átrendezése néha elegendő lehet. Ebben az esetben a bútorokat a penészes fal mellől a lakás másik pontjára kell átrakni, de legalábbis 5-6 cm-re el kell húzni a faltól, a képeket áthelyezni egy másik falra, és ha lehetséges, érdemes a fűtőtesteket is áthelyezni a nedves oldalra.
Vannak esetek, amikor ezek az intézkedések elegendőek. De ne felejtsük el, hogy ilyenkor a lakás éppen hogy teljesíteni tudja a funkcióját. Ha a legkisebb változás áll be (pl. hidegebb, csapadékosabb telek, fokozott nedvességterhelés a lakásban, jobban tömített nyílászárók) megint megjelenhet a penész, és minden kezdődik elölről. Éppen ezért a lehetőségek szerint a végleges megoldást kell mindenkinek választania.
Kérjen részletes információt:
galman@digikabel.hu
|
